tegnap leszakadt az ég - végre

dörgött, villámlott

mintha csak egy lélek zendüléseit képezte volna le a természet

aztán zokogni kezdett az ég

hangosan, dühösen, lélekszakadva

miután kidühöngte magát, elcsendesedett lassan

néha visszatért még egy újabb görcsös kitörés erejéig,

fura fényeket karcolva az égre, aztán elaludt

mintha lemosta volna a város minden bűnét, bánatát

csend lett és sötét

most békés volt a titkok kertje

bár ott volt minden emlékfoszlány

esőcsepp kristály csillogott mindegyiken

most friss és tiszta volt minden

az élet mély lélegzetet vett