Sziasztok!

 

Rég jártam erre, túl rég - az élet elterelt, a régi életem - az új pedig máris visszahozott...

2011 november 1-én a Normafánál kirándultam ragyogó napsütésben, az erdő megtelt emberekkel. 2012 november 1-én epeműtét után lábadoztam otthon egy új életben.

Tavaly karácsonykor már éreztem hogy akkor töltöm el azt az estét utoljára az apukámmal és az anyukámmal együtt. Beteg volt már rég, bár nem voltak tünetei, nem akart már élni - néma és fájdalmas este volt.

Januárban beköszöntött az igazi hideg, éltem az életet - vagyis  a robot tette a dolgát mint máskor - mintha mi sem történt volna. Február közepén Szanatóriumba került hogy kicsit feljavítsák vitaminokkal, tornával, pihenéssel, társasággal...mert otthon  már a mi társaságunk sem nagyon felelt meg neki.

Amikor hazautaztam hogy meglátogassam, épp influenza járvány miatti látogatási tilalom volt - ott voltam de mégsem láthattam - igazság szerint épp előző nap veszett össze az anyukámmal elzavarta a látogatásról - nem is nagyon volt kedvem bemenni hozzá, de mivel azt mondták telefonon hogy jobban van, nem is zavart annyira - úgy volt hogy a következő napon hazajön.

Visszautaztam hát a munkahelyem városába, gondoltam úgyis hazamegy és majd rendeződik minden.

Másnap reggel, február 26-án reggel épp munkába menet jött a telefon - "Apukád ma reggelre meghalt..." - nem is értettem, mentem tovább, már nem láttam és nem hallottam a körülöttem áramló tömeget, csak vitt a robot-lét tovább - a metrón már a sírással küzdöttem, a munkahelyemen még bírtam talán fél órát és ki kellett mondanom mi történt - és ott el is vesztem....mostanában kezdek visszatalálni oda ahol talán sosem jártam, egy felelős, odafigyelő, egyensúlyban lévő életbe aminek a kapujában állok.

 

Folyt.köv. hamarosan