Biegelbauer Pál

A lelkesedésről

Ha lelkesedünk, nem ülünk, hanem repkedünk a "semmi ágán".
Ha csalódunk lelkesedésünk tárgyában eltűnik az ág és a valóságba zuhanunk.

Veszítünk, elveszítjük az egyedül elveszíthetőt:

léthazugságunk illúzióját.

Mert csak a fikciót veszíthetjük, a valóságot soha, mert az van.

Ezért jó a csalódás, mert a valósághoz segít.
Hozzásegít a z igazi lelkesedéshez, alkalmat ad a képek, az illúziók tarthatatlanságának felismeréséhez.

Az illúziókra épült lelkesedés elvesztése segít a valóság-lelkesedés megnyeréséhez.

Minden illúzió, ami a jövőre irányul, mert a jövő nem valóság.

Ami van, az - az itt és a most.

A valós lelkesedés a jelen pillanatának teljes megélése.

A jövőre irányuló lelkesedés a jelen megélését teszi lehetetlenné. Röpködünk a "semmi ágán".
A "nincs"-ért hanyagoljuk a jelent, a "van"-t.

Egyedül a "van" lelkesít valóságosan.

Ha nem, nem "vagyunk".

"A kancsalul festett egek" ábrándjainak "semmi ágán" gyötrődünk.