"HA BÁNTANAK, ESS GONDOLKODÓBA...

Támadód valójában szívességet tett azzal, hogy

beléd mart. Tette híradás: valamit nem látsz,

nem értesz, ezért nem is helyezed el megfelelően

magadban, vagyis a világban. Kiváltottad ellenszenvét,

netán a dühét is lényednek valamelyik

vonatkozásával, amit ezek szerint tehát nem

tartasz kézben eléggé, különben nem sértenél

vele mást. Másfelől viszont az, hogy támadó

indulatot váltasz ki belőle, áldozatos érzékenységének

a bizonyítéka. Reagál rád. Voltaképpen hálásnak

kellene lenned érte, hogy tükröt tart eléd. Ha nem

igaz is, amivel vádol, valamiképpen jellemző rád.

Ellenséged nélkül semmire se mennél. Ő miattad

"veri költségbe magát”, hibázik, akár tudja, akár nem:

kárt okoz magának, bánt egy másik embert,

holott az semmire se jó, ha csak arra nem,

hogy annak a révén, amivel bántani akart, te megtudj

valamit magadról, amit különben, e lecke nélkül nem

vehetnél észre. És aminek úgy látszik, most van itt az ideje.

Nem az ő hitványsága értékes, hanem amit általa te magadról megtapasztalsz.

Neki ezt persze nem kell mondanod. Úgysem értené.

 De a felkínált bilincset és láncot ne fogadd el, ne játszd el a rád osztott szerepet: ne ítélkezz, ne mérkőzz! Gondolkozz. Maradj szabad. Ennél nagyobb győzelem nincs. "