Eltelt három év és három hónap mióta Álomlovag belépett az ajtón. Három év, három találkozás - egy életre szóló kötelék. Messze van, nagyon messze - mégis közelebb mint aki valóban közel van,mégis távol tartja magát. Egy földrész köztünk a távolság,mégis mikor azt írja szorosan ölelne, mintha már érintene..egy pillanat kell hogy felolvadjon a páncél és bársonylepel vegye át a helyét. Bársony-ölelés adna békét, amilyet ő adott legutóbb - amiből még hónapokig élhet az ember. Mintha a távolból is pontosan érezné az élet rezdüléseit, akkor is ha nem tudja ma épp mi bánt, még akkor is jobban tudja mi kell. Csak néhány nap jutott nekünk, de a csoda CSODA maradt. Álomlovag nem féltékeny a sikerekre, de fél a kudarcaimtól nem féltékeny ha épp jól megy sorom, de félt a veszteségektől nem féltékeny az utazásaimra, de félt a magányos sétáktól mert nem lehet velem hogy megvédjen Álomlovag - valóság, ami felemel
Álomlovag nem mondja hogy Szeretlek
Ő CSAK SZERET
