Néha feltör a magány a mélyből a sötétség uralkodik a fény helyett emlékfoszlányok lógnak mindenütt rémisztően szakadtak görcsösen szorítod őket még magadhoz pedig már megfakultak de van amelyik még mindig fölkavar még mindig fáj vagy még mindig éget és nem tudsz szabadulni tőlük de vajon lehet-e jövőd ha a múltad a jelened...
Lehet-e
2009.05.20. 18:12Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csodablog.blog.hu/api/trackback/id/tr881133928
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
