Verlaine: A meghitt lámpafény
A meghitt lámpafény, a kandallóparázs, könyökre dőlve szőtt édes álmodozás a két egymást kereső szempár egymásba veszve, a párolgó tea s becsukott könyvek estje, a boldogság, mikor az este véget ér, a nászi félhomály és a mézédes éj előtti élveteg bágyadtság és imádott várás, ó, csak ez az, mit a halogatások idején meghatott lelkem nyomon követ, s szid minden hónapot, átkoz minden hetet! |
(Paul Verlaine)
